Városliget-Királydomb szánkópálya - Budapest
Bemutatkozás
Nyakunkon a téli szezon, és jó adag szerencsével akár még szánkózhatunk is idén! Na, de hova menjünk szánkózni Budapesten? A Városliget-Királydomb szánkópálya minden évben népszerű választásnak bizonyul a fővárosiak körében, amin egyáltalán nem kell meglepődni. Mivel különböző meredekségű domboldalak váltják egymást, minden korosztály igényeit kielégíti. Egy-két helyen még bukkanós részek is várnak, ha már elég nagyok a gyerkőcök a "repüléshez".
A királydombi pálya ideális teret nyújt a közös családi élményekhez – már ha nem bánjuk a tömeget. Lévén, hogy Budapest egyik legnépszerűbb szánkozó helye, minden télen rengeteg ember gyűlik itt össze. Előnye, hogy a közelben játszótér is van, ráadásul ha végképp eluntuk a gyereksikolyt és a havas huppanásokat, akkor kiadós sétát tehetünk a Városliget többi részén. A látványra nem lesz panaszunk, az biztos!
Amennyiben kíváncsiak vagyunk arra, hogy honnan ered az elnevezés, kisebb merülést kell tennünk a park történetébe. Kezdjük ott, hogy 1975-ig nyoma sem volt emelkedőnek a Városligetben (ezt több korabeli térkép is igazolja). Egészen 1973-ig a Budapesti Nemzetközi Vásár uralta a területet, és csak annak elköltöztetése után kezdődött meg a szánkódomb kialakítása. A Királydomb ugyanis nem természetes folyamat eredménye: az elbontott kiállítói pavilonok törmelékét és a kitermelt földet egy kupacba hordták, és rövid idő alatt csinos kis lejtők keletkeztek a ligetben.
De miért lett épp Királydomb? A nevet alighanem egy elmés marketingfogásnak köszönhetjük.
1983-ben az egész országot lázba hozta az István, a király budapesti bemutatója, és hamar belátták a szervezők, hogy a helyszínnek szánt óbudai Amfiteátrum nem lesz alkalmas a tömeg befogadására. Mit volt mit tenni, a Városliget szánkozódombjára helyezték át az előadást, de mivel az újságírók a hangzatos címeket szeretik, valamelyikük önkényesen Királydombra keresztelte át a terepformát. Mondani sem kell, hogy a név egy-kettőre megragadt.
Szánkódomb
A királydombi pálya ideális teret nyújt a közös családi élményekhez – már ha nem bánjuk a tömeget. Lévén, hogy Budapest egyik legnépszerűbb szánkozó helye, minden télen rengeteg ember gyűlik itt össze. Előnye, hogy a közelben játszótér is van, ráadásul ha végképp eluntuk a gyereksikolyt és a havas huppanásokat, akkor kiadós sétát tehetünk a Városliget többi részén. A látványra nem lesz panaszunk, az biztos!
A Királydomb története
Amennyiben kíváncsiak vagyunk arra, hogy honnan ered az elnevezés, kisebb merülést kell tennünk a park történetébe. Kezdjük ott, hogy 1975-ig nyoma sem volt emelkedőnek a Városligetben (ezt több korabeli térkép is igazolja). Egészen 1973-ig a Budapesti Nemzetközi Vásár uralta a területet, és csak annak elköltöztetése után kezdődött meg a szánkódomb kialakítása. A Királydomb ugyanis nem természetes folyamat eredménye: az elbontott kiállítói pavilonok törmelékét és a kitermelt földet egy kupacba hordták, és rövid idő alatt csinos kis lejtők keletkeztek a ligetben.De miért lett épp Királydomb? A nevet alighanem egy elmés marketingfogásnak köszönhetjük.
1983-ben az egész országot lázba hozta az István, a király budapesti bemutatója, és hamar belátták a szervezők, hogy a helyszínnek szánt óbudai Amfiteátrum nem lesz alkalmas a tömeg befogadására. Mit volt mit tenni, a Városliget szánkozódombjára helyezték át az előadást, de mivel az újságírók a hangzatos címeket szeretik, valamelyikük önkényesen Királydombra keresztelte át a terepformát. Mondani sem kell, hogy a név egy-kettőre megragadt.
